Az elmúlt évtizedben a gazdasági fellendülésnek, a jó befektetési környezetnek és nem utolsósorban az uniós pénzeknek köszönhetően érezhetően gazdagodtak a magyarok. Megtakarításaik értéke a GDP arányában a tíz évvel ezelőtti 70 százalékról mára 115 százalék fölé emelkedett. Ez 70 ezer milliárd forintnyi pénzügyi eszközt jelent, amellyel szemben a háztartásoknak 12,5 ezer milliárd forintnyi tartozásuk (hitelük) van.A nettó – a hitellel csökkentett – megtakarításokon belül az úgynevezett likvid, azaz könnyen eladható pénzügyi eszközök értéke 2021 közepén 48 ezer milliárd forintra rúgott. (A maradék 22 ezer milliárd forint döntően kft.-üzletrész, zártkörű részvénytársaság részvénye és egyéb vállalkozásokhoz kötődő, nehezebben értékesíthető tulajdonosi részesedés.) Ez az a48 ezer milliárd forint, amelynek az összetételén egyszerű és érdemes lenne változtatni, ha tudatos az ember, és esetleg hajlandó egy kis kockázatot is vállalni.A statisztikák alapján azonban úgy tűnik, a magyarok nem ilyenek.Gondoljunk csak bele! Tízezer milliárd forint, azazháztartásonként közel 2,7 millió forint csücsül nulla kamatozású forint bankbetétben,miközben a lakossági állampapírok szinte veszteség nélkül eladhatók bármikor, és eközben évi 3,5-4-5 százalék kamatot fizetnek. Már több éve ez a helyzet, ráadásul, ahogy több megtakarítás képződött, még nőtt is azokon belül a bankbetétbe tett pénzek aránya. Eközben meg alig mernek a magyar háztartások kockázatot vállalni, ésnagyon keveset fektetnek részvényekbe, részvényeket tartó befektetési jegyekbe, miközben hosszú távon azok várható hozama érdemben magasabb a kötvényekénél.Az elmúlt 6 évben az újonnan képződő pénzügyi megtakarítások egyharmada áramlott az általában véve kockázatmentesnek hívott, de ez esetben inkább hozammentesnek nevezendő eszközökbe, annak ellenére, hogy a bankbetéttel (és a készpénzzel) nem lehetett kamatot keresni.Érdemes eljátszani azzal a gondolattal, hogy milyen többlethozamot (azaz vagyonnövekményt) lehetett volna elérni azzal, hogy a nulla hozamú bankbetét és túl magas készpénzállomány egy részét, mondjuk, felét, 2014 vége óta – amióta a banki kamatok lényegében eltűntek – magasabb hozamú eszközökbe fektetette volna a lakosság, és az újonnan képződő megtakarításaiból is csak fele annyi ment volna bankbetétbe és készpénzbe, mint az történt.Ha csak évi 3 százalékpontnyi többlethozamot feltételezünk 2015-től (ami igazán óvatos becslés), az elmúlt hat és fél évben 1100 milliárd forintos többletvagyon keletkezett volna.Ha megtakarításaik átcsoportosítását – a fenti módon – a magyar háztartások ma lépnék meg, akkor 20 év múlva jelenbeli pénzben kifejezve közel 7 ezer milliárd forinttal lenne gazdagabb a hazai lakosság.Ez háztartásonként átlagosan 1,8 millió forint.
2021-10-28 04:59 | telex | holdblog, gazdaság, megtakarítás, készpénz, befektetés