Hírkereső

Keresés

Létrejöhet olyan új, kelet-közép-európai szövetség, amiben mi már nem leszünk benne

Brückner Gergő a Téma heti adásban Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel beszélgetett többek közt arról, milyen helyzetbe lavírozta magát a háború kitörése óta a magyar szomszédságpolitika, mi volt a V4-es szövetség ígérete, és van-e még innen visszaút.

Magyarország olajellátását veszélyezteti az ukránokkal zajló vita

Csapdában a Mol az olajvezetékek tranzitdíja miatt. Horvátország az Adria vezeték díját emelte meg, Ukrajnával pedig még megállapodás sincs a Barátságéról. A szakértő szerint ez a magyar külpolitika kudarca.

Le Monde: Nem szabad több "laufot" adni Orbánnak

A lap külpolitikai elemzője szerint Orbán ugyan nem szereti az Európai Uniót, de ki nem lép belőle.

Letartóztatták Pakisztán korábbi miniszterelnökét

Az iszlámábádi rendőr-főfelügyelő szerint urai a helyzetnek.

Szijjártó Péter szerint ha ez megvalósul, annyi a nemzeti érdekeknek

Itt vagyunk, sikeresek is vagyunk, mégis hogyan lehetséges ez?

Romsics Gergely: A forradalmi külpolitika rendszerszintű háborúba taszítja Európát

Moszkva úgy érezte, gyengül a nemzetközi rend.

Nincs hatalma a kormánynak az MTVA felett – mondja a szerkesztőből bikatenyésztővé lett Bende Balázs

A külpolitikai szerkesztő tavaly visszavonult az újságírástól, hogy több időt tölthessen a családjával. De továbbra is védi egykori munkahelyét, amibe szerinte nincs beleszólása a kormány embereinek.

Gideon Rachman külpolitikai elemző: Kína kulcsszerepet játszhat a háború befejezésében

A Financial Times vezető külpolitikai elemzője szerint egyedül Kína képes érdemi engedményekre kényszeríteni Moszkvát, ideértve, hogy vonuljon ki a megszállt területek egy részéről, és ne akarja teljesen tönkretenni Ukrajnát.

Schmidt Mária szerint Németország eltűnő félben van, pedig már ősszel azt mondta, nem is létezik

Úgy gondolja, egy háború bonyolultságát nem lehet olyan közhelyekkel elintézni, mint hogy ki áll a történelem jó vagy rossz oldalán.

Az 56-os forradalom szabadságharcosaival példálózva üzent az orosz nagykövetség David Pressmannek

Az oroszok szerint a tekintélyelvű külpolitika demonstrációja volt az amerikai nagykövetség sajtótájékoztatója.

Be kell kéretni

Be kell kéretni

Lengyel nagykövet: Nehéz nézni, hogy a magyar külügyminiszter Moszkvába jár

Egyszerű a lengyel álláspont: az oroszok menjenek haza Ukrajnából. A budapesti lengyel nagykövet szerint nem könnyű megemészteni a magyar kormány háborús álláspontját, azonban a lengyel-magyar kapcsolat továbbra is szoros, még ha külső erők bomlasztani is akarják.

2021. május 20. – Kémjátszma: Putyin betette a lábát a résbe, Orbán meg kitárja előtte az ajtót

A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.

Miért sztárolja az amerikai jobboldal Orbán Viktort?

És mi ment félre a demokratákkal? Erre kerestük a választ Magyarics Tamás egyetemi tanárral a Kibeszélőben.

Pattanásközelig feszült Orbán és Washington viszonya, és ez bármikor tovább romolhat

Az orosz-ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.

Hegedűs Dániel: „Orbán körülbelül annyira bírja a külpolitika stratégiai művészetét, mint Putyin"

Ha a kormány az elmúlt 7–8 évben nem abba ölte volna a diplomáciai erőforrásait, hogy minél rosszabb viszonyt alakítson ki legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával, akkor Magyarország egyértelmű geopolitikai nyertese is lehetne egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan kivehetnék majd a részüket az újjáépítésben – mondta a hvg360-nak adott interjúban Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. A kormány akkor játszotta el utolsó esélyét, mikor kivonta magát a közös fegyverszállításokból. De miért pont most írt a Spiegel arról, hogy maffiamódszerekkel üldözik el a német cégeket? Mire játszik Kína a háborúban? Mi lesz, ha szétesik a nyugati egység? Az interjú a háború eszkalációjának lehetőségeiről szóló vitasorozatunk újabb része.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: Mi az orbáni hintapolitika megfejtése?

Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.

Orbán is a saját összeesküvés-elméleteinek áldozatává vált, de miért emleget harmadik világháborút? - interjú Krekó Péterrel

A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van - mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat harmadik része.

Deák András: "Nem találjuk a helyünket az orosz-ukrán háború óta"

Le kellene söpörni a külpolitika asztalát és új hierarchiában újrateríteni azt - mondta a hvg360-nak adott interjúban Deák András, az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány munkatársa. A háborúval kapcsolatos magyar álláspont felgyorsította az ország izolációját, a kérdés az, hogy ez az imázs tetoválásként "beleég-e" Orbánba. Hozzátette, a háború maga nem elfogadható, de az energiakrízis a vártnál gyorsabban rendeződött, az egész szankciós rendszernek és Ukrajna támogatásának formálisan elviselhető költsége van. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat második része.

Kína több mint kecsegtető ajánlata

Olyan eredményt ért el a pekingi diplomácia, amelyre az amerikainak esélye sem lett volna.

Nem a Kína-USA párharcot erősíti a hirtelen bejelentett, de évek óta érlelt szaúdi-iráni béke

Irán az elszigeteltségből törne ki látványosan, Szaúd-Arábia az USA-nak üzen a megállapodással, amelyet lényegében csak ellenjegyezni utaztak Pekingbe, a látszattal ellentétben nem a kínaiak hozták te

Svédcsavar: mire jó az északi országok NATO-csatlakozásának halogatása?

A magyar külpolitika zsákutcába jutott, teljesen elszigetelődtünk a nemzetközi porondon.

Nagy Iván László: Magyar Borat menni Észak

A svédek és a finnek eddig csak azt hihették, gonosz autokraták vagyunk, most már pontosan tudják, hogy komplett idióták is. Az M1-fogyasztóknak gyártott magyar „külpolitika” legfrissebb vívmánya, hogy Hende Csaba delegációja komplex szórakoztatóipari terméket tett le az északi kormányok és újságírók elé, mi pedig legfeljebb csak annak örülhetünk, hogy végre külföldön is röhögnek rajtunk, csak ők nem kínjukban teszik. Vélemény.

Nyugatra kezdett húzni az Amerika és Kína közé szorult keleti középhatalom

Szemben Magyarországgal, Dél-Korea számára az utóbbi években égető külpolitikai dilemmává vált az Egyesült Államok és Kína viszálykodása, miután földrajzilag és gazdaságilag is a frontvonalon helyezkedik el. Az új dél-koreai elnök – szemben Magyarországgal – a nyugati orientáció erősítésével próbálja kezelni a helyzetet, de a kínai kitettség miatt erős korlátokkal.

Jack Keane nyugalmazott amerikai tábornok: F-16-osok nélkül nem győzhet Ukrajna

Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának volt parancsnok-helyettese a Washington Postnak beszélt arról, szerinte milyen harcászati eszközökre lenne szüksége az ukrán hadseregnek, hogy győzelmet arasson, ugyanakkor beszélt az amerikai külpolitika habozásának okairól is.

„Feminista külpolitikát” vezetnek be Németországban

80 oldalban foglalták össze a legfőbb változtatásokat.

Rácz András: Évtizedekre eltávolodik egymástól Oroszország és a Nyugat, Orbán elszigeteltsége is megmaradhat

A magyar külpolitika eredményeként évtizedekre megromolhatnak a magyar–ukrán kapcsolatok – nyilatkozta a HVG-nek Rácz András. Az egy éve tartó Ukrajna elleni orosz invázió következményeiről szólva a Német Külpolitikai Társaság tudományos főmunkatársa arról is beszélt, hogy a Nyugat is változott: miközben komoly újrafegyverkezésbe kezdett, az EU képes volt olyan szankciókat is elfogadni politikai célja eléréséért, amelyek az uniónak is gazdasági problémákat okoznak.

Az EU és a Fidesz nagyon máshogyan értelmezi, hogy mit jelent “békepártinak” lenni

Az Európai Parlament újabb állásfoglalást fogadott el Ukrajna támogatásáról annak apropóján, hogy a háború lassan egy éve tört ki. A dokumentum vitáján az Európai Bizottság elnöke és az EU külpolitikai főképviselője is részt vett, de sem ők, sem a képviselők nem osztották a magyar kormány “békepárti” álláspontját.

Somogyi Zoltán a Fülkében: Varga Judit lemondása nem vita, hanem alapvetés kéne legyen

Ha lenne ellenzék, a korrupciós ügyek, a zöld ügyek és a közérdekű szakmák elégedetlensége egyaránt elég lenne, hogy megbukjon a rendszer. A másik oldal azonban látszólag nem próbál meg kitörni a rá szabott szerepből, így Orbánéknak annyi dolga van, hogy megmagyarázzák: miért is jó nekünk valójában, ha minden szövetségesünk gyűlöl minket. Belpolitikai helyzetértékelő podcast.

Fact check: tényleg egyenesen Orbán Viktorhoz viszik a magukat az oroszoknak megadó kárpátaljai magyar katonákat?

Igor Korotcsenko orosz külpolitikai szakértő egy tévéműsorban azt mondta, indítanak egy közvetlen Moszkva–Budapest járatot, hogy a magukat megadó kárpátaljai katonákat Magyarországra lehessen szállítani. Ilyen azonban a valóságban egyáltalán nincs tervben.

Honnan veszi a bátorságot az Európai Parlament, hogy beleszóljon a magyarok dolgába?

Miért szokott Orbán Viktor magyarul beszélni Strasbourgban? Hogyan kezelik az EP korrupciós botrányát? Honnan ered a testület hatalma, mekkora, és hogyan élnek (vissza) vele? Elmagyarázzuk.

A szlovák külügyminiszter kritizálta Magyarországot, Menczer Tamás válaszul behívatta a nagykövetet

Rastislav Kácer területi követelésektől tart.

Washington nehezen talál fogást a hidegháborús húrokat pengető Orbánon

Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.

Rácz András: A béke, amiről Orbán Viktor beszél, az a tömegsír békéje

„Az orbáni javaslat azt jelentené, hogy Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna” – írja Facebookon közzétett posztjában Rácz András, Oroszország-szakértő. Rácz arra a nagy visszhangot kiváltó mondataira reagált Orbán Viktornak, miszerint Oroszország szinte biztosan megnyeri a háborút. A miniszterelnök szerint azonnali tűzszünetet kell kötni Ukrajnában, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak.Az Oroszország-szakértő azt írja, hogy amennyiben tűzszünet lenne, akkor azzal a frontok épp aktuális állását rögzítenék. „A frontvonalból tehát kontaktvonal (line of contact) lesz mindaddig, amíg meg nem születik a béke is.” Hozzátette, hogy a posztszovjet térségben a kilencvenes évek elején Oroszország így hozott létre három befagyott konfliktust is.„Az orbáni javaslat azt jelentené, hogy Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna, több millió polgári lakossal és a nemzeti vagyon nem elhanyagolható részével együtt.”Magyar viszonylatban ez Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy megyék teljes területe és Veszprém megyének egy részét jelentené – tette hozzá. Rácz szerint Irpiny és Bucsa óta tudjuk, hogy az oroszok kegyetlenkednek a polgári lakossággal, így „ez a tömegsír békéje” lenne.A szakértő azt sem érti, hogy a miniszterelnök miből jutott arra a következtetésre, hogy az oroszok megnyerik a háborút. Egyrészt Oroszország nem mindig nyerte meg a korábbi háborúit, másrészt, ami szerinte fontosabb szempont:A múlt heti ramsteini találkozón több, mint negyven ország döntött úgy, hogy fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, „méghozzá egyre több, modernebb és erősebb fegyverrel”.„Másképp fogalmazva: 40+ ország úgy gondolja, hogy Ukrajna győzhet” – írta, hozzátéve: katonailag nem jelentéktelen országokról van szó. Szerinte annak az esélye, hogy ez a 40+ ország mind téved, annyi, mint amennyi esélye Orbán 2022. február 1., moszkvai „békemissziójának” volt.Rácz bízik abban, hogy hamarosan a magyar kormány is belátja, hogy ezt a háborút nem Oroszország fogja megnyerni, különben Magyarország „(ismét) a vesztes oldalon fejezi be az éppen aktuális nagy európai háborút”. A szakértő szerint ennek egyik fontos eleme lenne, hogy „látványos, demonstratív személycserét hajtanak végre a külpolitikai apparátusban”.Rácz András szerint a mostani külügyminiszternek, Szijjártó Péternek Moszkvába lenne a helye, nagykövetként.

Menczer érve a Momentum politikusának kritikájára: Aki nem bírja a kockázatokat, az ne menjen politikusnak

A keleti nyitásról és Magyarország külpolitikai stratégiájáról vitatkozott a külügyi államtitkár és Tompos Márton a NER kedvenc kávézójában. A moderátor egy óra után lelépett.

Régóta nem történt olyan a magyar politikában, mint csütörtök este

Keleti nyitás ma – Merre tovább?

Nagyon véres tavasz és nyár jöhet Ukrajnában

A Newsroom új adásában Rácz András Oroszország-szakértővel és Király András külpolitikai újságíróval beszélgetünk arról, hogy meddig bírja még Oroszország és Ukrajna a háborút.

Egyesek megvesztegetnek, mások diktálnak Brüsszelben

Az unió geopolitikailag Washington és részben London engedelmes csatolmánya. Hegyi Gyula írása.

A könyv, amelynek szerzőjével leült Orbán, majd azt üzente: a liberálisok mindenben tévedtek

Mearsheimer kötete érdekes olvasmány különösen ma és különösen Magyarországon: a Nagy téveszme sok ponton találkozik a kabinet kommunikációjával.

Castro nyomdokaiba léphet Orbán? A Moszkva-barát blokkmentesség bája

A harmadikutasság sokszor még a nagyobb államok számára is csak illúzió vagy politikai szlogen – ezt jelzi az el nem kötelezett országok mozgalmának története.

Orbán új külpolitikai koncepciója: jó is, rossz is, csúf is

Szalai Máté írása.

Orbán zárt körben egyértelművé tette, nem akar az Egyesült Államok által vezetett blokk alá tartozni

Hosszú beszédet tartott Orbán Viktor zárt körben tavaly év végén, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A beszéd lényegét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában a Mandineren.

Die Zeit-kommentár: Legfőbb ideje, hogy az EU keményen fellépjen a szerb elnök ellen

Az Európai Unió sokáig csak nézte, hogy Aleksandar Vucic aláássa a demokráciát és veszélyezteti a Nyugat-Balkán stabilitását, ám Brüsszelnek meg kell mozdulnia, mert a politikus csakis a nyomásból ért. Ezt fogalmazza meg Ulrich Ladurner, aki lassan negyedszázada külpolitikai szakíró a német értelmiség lapjánál és egyik szakterülete éppen a Balkán.

Orbán csapdája: megdicsérte az alkut, amellyel az unió a markában tartja

Miközben Orbán Viktor hitet tett Donald Trump és Vlagyimir Putyin mellett, az Európai Bizottság saját jogkörébe vonta a teljes kohéziós alap magyarországi kifizetését. A kisbetűs részről szóló alku mit sem ér, Orbán vagy enged a politikájából, vagy játszhatja saját pénzén Brüsszel rémét.

A gyászos év, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát, meghalt a királynő, és emberek taposták egymást halálra

Az év külpolitikai eseményeinek összefoglalója.

Gyurgyák János: A NER mind belpolitikailag, mind külpolitikailag megbukott

A történész szerint a magyar társadalomban ott volt, és máig ott van a „homo kádárikusz”, aki arra vágyik, hogy az állam gondoskodjon róla, miközben politikával nem foglalkozik, azt majd más megcsinálja helyette.

Jön a HVG360 új dokumentumfilmje: Két világ között - Orbán Viktor útja Nyugatról Keletre (előzetes)

Közel egyórás dokumentumfilmben mutatja be a HVG360, miként változott meg Magyarország külpolitikája az elmúlt tíz évben, miként lett az ország saját szövetségeseivel kritikus és konfrontatív, míg a Kelettel, elsősorban Oroszországgal, simulékony. A december 30-tól a HVG360-on megtekinthető videóban munkatársaink a múlt diplomáciai történéseire rálátó szereplőket szólaltattak meg.

Financial Times-kommentár: Ebben az évben megbotlottak az erősemberek

A brit lap vezető külpolitikai szemleírója úgy véli: hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megindította az Ukrajna elleni inváziót, az azt mutatja, miért végződik olyan gyakran katasztrófával a tekintélyuralom.

Szakértő: A magyar vétó erkölcsileg vállalhatatlan és külpolitikai mélypontot jelent

Rácz András szerint nem maradhat következmények nélkül a mai döntés.

Rácz András a vétóról: A magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontja

Az Oroszország-szakértő szerint súlyos szakmai és erkölcsi problémák vannak azzal, hogy a kormány nem támogatta a közös EU-s hitelfelvételt Ukrajna számára.