Hírkereső

Keresés

IgNobel 2021: Minél kövérebb a kormány, annál korruptabb az ország

Tizenöt ország összesen 299 miniszterének testtömegindexét becsülte meg az idei IgNobel-díj gazdasági kategóriájának díjazottja, és arra jutott, szignifikáns kapcsolat mutatható ki egy kormány tagjainak elhízottsága, valamint az ország korrupciójának szintje között.

A kevés szabadidő a pénz hiányánál is nagyobb károkat okozhat

Egyre több közgazdász veti fel: nem elég azt vizsgálni, pénzügyileg ki számít szegénynek, ugyanúgy nagy bajban vannak azok, akiknek pénzük ugyan van, épp csak idejük nem marad semmire. Az időszegénységtől a másodállásban dolgozók és az órákat ingázók ugyanúgy szenvedhetnek, mint azok, akiknek a háztartási munka szakad a nyakába. Az egyedülálló szülőkénél sincs nagyon rosszabb helyzet.

A legjobbat szeretné a munkahelyének? Menjen el nyaralni, és eszébe se jusson a munka!

Nemcsak a dolgozók, hanem a cégek és a teljes nemzetgazdaság is sokat nyerhet a nyári szabadságokkal. Közgazdászok és pszichológusok abban egyetértenek, hogy nagyjából egy hét szabadság után már érezhetően javul a munkahelyi teljesítmény, és még a visszatérést követő harmadik-negyedik hétben is jobb lehet, mint a pihenés előtt volt. Ahogy abban is: a legnagyobb hibák egyike, amit egy főnök elkövethet, ha hagyja, hogy a szabadságról visszatérő beosztottjaira egyszerre zúduljon rá több száz olvasatlan levél és tucatnyi feladat.

A pestis és a spanyolnátha után szárnyalt a gazdaság, így lesz ez a Coviddal is

Bármekkora pusztítást okoztak a korábbi járványok, a gazdasági fellendülés nagy volt utánuk. A spanyolnátha cégalapítási hullámot hozott, a pestisnek is köszönhető, hogy a jelzáloghitelezés elterjedt, a túlélők bérei nőttek, a vagyoni egyenlőtlenség pedig több évszázadra szólóan csökkent.

Megérné-e pénzt osztani annak, aki beoltatja magát?

Járjon-e pénz az oltásért, vagy fizessen büntetőadót az, aki nem oltatja be magát? Közgazdászok már a Covid előtt is vizsgálták a kérdést, amely most nagyon aktuális. Távolinak tűnhet a kapcsolat, de az ügyben érdemes tanácsot kérni környezetvédelmi szakemberektől.

Miért nem csak 15 óra az átlagos heti munkaidő?

John Keynes még azt remélte, hogy a XXI. század elején 15 óra munka elég lesz hetente a tisztességes megélhetéshez – és valóban vannak kutatások, amelyek szerint sok szellemi dolgozó ennyi időt sem tölt el hatékony munkával a heti 40, irodában töltött óra alatt. De mennyit dolgozunk valójában, és mennyi lenne az ideális munkaidő?

Évi több százmilliárd dollárt bukik a világ, mert nincs szemüvege mindenkinek, akinek kell

Nagyot akarunk dobni a gazdaság teljesítményén? Adjunk mindenkinek szemüveget, akinek szüksége van rá! Jobb lehet a munkahelyi teljesítmény és kevesebb a baleset, egyetlen gyereket sem hátráltatna a tanulásban az, hogy rosszul lát. A szemüveg gazdasági hasznát sokan próbálták meg számszerűsíteni, ezt járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében.

Nem, a gazdagok adókedvezményei a gazdagokon kívül senkinek nem jók

Gazdaságpolitikusok már jó 120 éve hivatkoznak arra, hogy ha a gazdagokat támogatja az állam, azzal az egész nemzetgazdaság nyer. Ezen először egy híres humorista poénkodott, aztán közgazdászok próbálták megcáfolni a tételt, és egy a múlt hónapban elkészült átfogó kutatással ez sikerült is. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani része ezzel a híres zombielmélettel foglalkozik.